Sztárélet

A világot jelentő deszkák bűvöletében csak az álmaidban bízhatsz igazán, az álmaidban, amiket csak te ismersz pontosan, senki más, ezért senkitől se várd, hogy helyetted cselekedjen, mert saját magadnak csak te törhetsz utat, bármilyen legyen az, legyen akár egy kevésbé ismert, vagy a sokak által járt, kínszenvedésekkel teli felfelé vezető út, melyen először a haragosaiddal kell megküzdened, majd ha ezt az első akadályt sikeresen abszolváltad, még keményebb feladat vár rád, amikor a jóakaróiddal is szembe kell nézned, ha pedig ezen a szinten is túljutottál és még ez sem volt elég, a legnehezebb erőpróba csak mindezek után következik, ugyanis ezúttal az utolsó lehetséges vetélytársadat, saját magadat kell legyőznöd, így végül felemelkedhetsz a csillagok közé, ugyanakkor sosem lazíthatsz, hiszen más csillagoktól eltérően, amiket az éjszakai égen látsz, és akiknek kihunyásához évmilliók szükségeltetnek, a te bukásodhoz akár néhány nap is elegendő lehet, mert mindig vannak, akik egy sztárt le akarnak taszítani a helyéről, hogy ők léphessenek oda, és mivel a trapéz, a kötél, az ugróasztal, sőt, még a biztonsági háló sem védhet meg mindentől, egy idő után azt veszed észre, hogy majdnem ugyanott vagy, ahol voltál a kezdetek kezdetén, bár néhány különbség, hogy már fénykorodnak vége van, megismerhette neved a világ, és még talán küzdenél a dolgok visszafordításáért, de már nem kergetsz ábrándokat, mert tudod:
megtetted, amit tudtál,
elérted, amit tudtál,
és többre már talán sosem leszel képes.