Persus, I. számú kutatóintézet, igazgatói iroda

A Bosszú lovagjai: 12. rész

Marko Meniz az íróasztala mögül beszélget legújabb vendégével. Sam Ricó csak nemrég tért vissza Magixból és máris felkereste, hogy beszámoljon a Rongby szolgálatában eltöltött időről.

– Tehát a Vörösforrásban voltál, amikor Rongby emberei támadtak – összegzi a legfrissebben hallottakat az igazgató. – Láttad az elitkatonáinkat?

– Együtt nem. A kékpáncélos klónokat küldték, akiket Spencer, Spengler és a kettes számú alany vezetett. Az elit senkivel nem állt le harcolni, csak azzal, aki tényleg elállta az útját. Egyenesen az épületbe rohant, ott futottunk össze. Láthatta rajtam, hogy nem a védők közé tartozom, hanem más célból vagyok ott. Kérdezősködött a másik elit után, de az akkor már nem volt az iskolában. Még aznap délelőtt két másik specialistával Alfeába ment, hogy az ottani védelmet erősítse.

– Tehát nem találkoztak.

– Nem, de még lesz rá alkalmuk. Néhány tündér és a specialisták elmenekültek Alfeából, köztük az a Winx is. Rongby szerint azok hatan mindenképp meg fogják keresni. Nem bírják sokáig az igazgatónőjük nélkül.

– Bírni fog velük?

– Mármint Rongby a tündérekkel? Nehéz megmondani, azok a lányok már elintéztek néhány rosszfiút. Ha viszont rendesen felkészül ellenük, jó esélye lehet.

– Szüksége van még a klónokra?

– Ahogy elnéztem, nem sok. Az alapján, ahogy bánik velük… Szerintem csak az iskolák megtámadásához kellettek.

– Akkor kapsz még egy feladatot, utána pihenhetsz, amennyit szeretnél. Menj vissza Rongbyhoz és hozd el a klónokat! Nem akarunk…

Hirtelen kopogtatnak az ajtón, Markóba fojtva a szót.

– Gyere be!

Az ajtó kinyílik, és Sarah lép be rajta. Mr. Meniz összeráncolja szemöldökét meglepettségében. Sarah kapta meg Brad megüresedett posztját a sajátja mellé. Immár ő felelt az elitkatonákért. Csak nem történt valami?

– Elnézést, Mr. Meniz, de sürgős jelentenivalóm van – mondja Sarah, erős rémülettel a hangjában.

– Hogyne. Sam éppen indulni készült.

– Igen…

Ricó felpattan, majd mély meghajlások közepette kisiet az irodából. Marko a nyomában megüresedett szék felé int.

– Mi ennyire sürgős? – kérdezi.

– Itt volt! Épp a monitorokon figyeltük az alanyok tartózkodási helyét, amikor a kettes számú alany jele egy kis szünet után itt bukkant fel. Amint elfordultam a képernyőktől, szembetaláltam magam vele…

– Hogy? A kettes alany itt járt?

– Igen. A testvéréről kérdezősködött. Meg kellett mutatnunk neki, hol van most…

– Hol?

– Gardéniában, egy kisvárosban valahol. De nem ez a lényeg. Amikor látta a mi döbbenetünket, magától is rájött, hogy a család, akik befogadták, nem ott vannak. Elmondtuk neki, hogy Magixban laknak…

– Mire ő?

– Elment. De nem tudjuk, hogy Gardéniába vagy Magixba.

– Akkor derítsétek ki! És küldjetek ki valakit a családhoz, hogy utánanézzenek, nem esett-e bajuk!