Titokzatos idegenek

10. rész: "Elkapták Varangyot!"

  A döbbent csendet a professzor törte meg.

  − Logan, Scott, gyűjtsetek össze mindenkit, a konyhában találkozunk. Én még ápolom egy kicsit Jeant és utánatok megyünk.

  − Értettük − felelte Logan és Scottal együtt kimentek a gyengélkedőből.

  A professzor elkezdte Jean orvosi ellátását, amikor meghallotta Jean hangját − a háta mögül.

  − Hogy van a betegünk?

  A professzor eleinte észre sem vette, hogy amit hallott, azt Jean nem mondhatta.

  − Csak egy púp a fején. Semmi... − ekkor döbbent meg igazán. Megfordult. A harcos a háta mögül figyelte. − Ezt te csináltad?

  A harcos bólintott. A professzor megdöbbent ugyan, de maradt annyi lélekjelenléte, hogy gyorsan ellássa Jeant és csak azután induljon a konyhába. A harcos követte.

  A konyha zsúfolásig meg volt telve, amikor a professzor és a harcos belépett. Mindenki megbámulta a harcost, ilyen lényt életükben nem láttak. A harcos leült a többiekkel szemben, a professzor mögé.

  − Nos − kezdte a professzor, − az elmúlt fél órában borzalmas dolgok történtek az intézet területén. Egy 2 és fél méter magas fekete szörny támadt rám és Jeanre a gyengélkedőben. Az életünket ennek a lénynek köszönhetjük − a harcosra mutatott. − Az biztos, hogy a szörny a szellőző rendszeren keresztül jutott be az épületbe. Minden bizonnyal ilyen szörnyek mészárolták le a martalócokat és egy ilyen támadta meg Kardfogat.

  − Miből gondolod? − vágott közbe Magneto.

  A professzor részletesen elmagyarázta a gyengélkedőben történteket. Elmesélte, hogy jelent meg a lény, hogy harcolt a sérülttel és hogy menekült el. Szavait döbbent csend követte, amit végül Kitty tört meg.

  − Hol van Jean? − kérdezte.

  − A gyengélkedőn. Elájult, amikor a szörny fellökte. Még pihennie kell.

  − Nem akarsz néhány szót szólni a harcosunkról, Chuck? − kérdezte Logan. − Például, hogy miért ilyen hallgatag?

  − Nem tud beszélni − felelte kurtán a professzor. − Megérti, amit mondunk, de kommunikálni csak hangfelvételek segítségével képes. Jóval erősebb, mint mi, ráadásul, ahogy észrevettem, gyűlöli ezeket a szörnyeket. Egyelőre ennyi. De ez már nem tréfadolog. Magam megyek el a testvériséghez. Ti közben tanítsátok meg annyi szóra, amennyire csak tudjátok! Ha történik valami, nagyon nagy szükségünk lesz arra, hogy meg tudjuk érteni, amit mond.

  Azzal kiment a konyhából. Még hallotta, ahogy a többiek elkezdenek ismerkedni a harcossal.

  − Szia, én Scott vagyok − hallatszott Scott hangja.

  − Scott − a professzor ismét Scott hangját hallotta, amit a többiek elfojtott kuncogása követett.

  Amikor a professzor megérkezett a testvériség házához, odabentről kiabálás és hangos káromkodás hallatszott, majd kis idő múlva Lance és Fred rémülten, tépett ruhában rohantak ki a házból. Közben vadul kiabáltak:

  − SZÖRNYEK! SZÖRNYEK! ELKAPTÁK VARANGYOT!

FOLYT. KÖV.